Több cég tervez kevesebb friss diplomást felvenni, mint 2007-ben - olvasható a Világgazdaságban. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének (GVI) frissen publikált kutatásából kiderült, a diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya az idén 11 százalékponttal nőtt ugyan, de a felvételükre vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak. A megkérdezett cégek felállítottak egy rangsort is aszerint, hogy presztízs tekintetében szerintük melyik felsőoktatási intézmény áll az első három helyen.
A kutatás nyolc képzési területet vizsgált, melyek közül - a MKIK GVI kutatója szerint - elsősorban a műszaki és a közgazdasági karok presztízsrangsorai tekinthetők a munkaadók szakmai tapasztalatait tükröző értékelésnek, ezért az elemzés is ezeken a képzési területeken működő intézmények elismertségét mutatja be.A felmérésből kiderül, a gazdasági végzettségű pályakezdők elhelyezkedési esélyei némileg romlottak idén, a műszaki végzettségűeknél kedvezőbb a kép."A vállalati vezetők felsőoktatási intézményekről alkotott képe egyfelől fontos visszajelzés a felsőoktatási intézmények vezetői számára, másfelől hasznos segítség a felvételezni tervezők számára" - olvasható a dokumentumban.
Két szemszög
A kutatások alkalmával két szemszögből vizsgálták a versenyszféra felsőoktatási intézményekről alkotott véleményét. Az első megközelítést általános presztízsrangsornak a másodikat pedig preferencia rangsornak nevezzük. A felmérésekben vizsgálták, hogy az üzleti szférában - képzési területenként - mely felsőoktatási intézményeknek van jó hírnevük, tekintélyük, azaz a pályakezdőket foglalkoztató cégek szemszögéből mely egyetemi karok büszkélkedhetnek nagy, illetve a legnagyobb presztízzsel. Hozzáteszi, "a megkérdezettek akkor is mondtak véleményt az intézmények presztízséről, ha cégüknek nem volt közvetlen tapasztalatuk az adott intézményen végzett diplomással. Ez nem von le a válaszok értékéből, csupán annyit jelent, hogy ezekre a tudományterületekre vonatkozóan a presztízsrangsorok az intézmények elismertségével kapcsolatos általánosabb véleményeket tükrözik, mivel kevésbé igazodhatnak a diplomások és diplomás pályakezdők foglalkoztatása során kialakult szakmai megítéléshez.
A preferencia rangsort úgy kell tehát értelmezni, hogy egyfelől, a preferáltabb diplomák több kaput, azaz több lehetőséget nyitnak meg az álláskereső pályakezdők előtt, és így számukra jobb elhelyezkedési esélyeket biztosítanak, mint a munkáltatók látókörén kívül eső, kevésbé elismert intézmények diplomái. Másfelől pedig, a preferáltabb karokon végzettek nagyobb valószínűséggel felelnek meg a versenyszféra elvárásainak.Az eddigiekből érezhető, hogy a preferencia rangsor egy sokkal "keményebb" mutató, jobban tükrözi a versenyszféra tapasztalatát és kevésbé alapszik sztereotípiákon, mint a presztízsrangsorok.
Forrás: Edupress
Feltérképezték
A preferenciák feltérképezéséhez a kutatás során a vállalatvezetőket és a HR managereket arról kérdezték, hogy adott foglalkozási területen a felvétel során milyen felsőoktatási intézményben, illetve annak melyik karán végzett pályakezdőket részesítenek előnyben. Ezzel egyrészt arra kívántak választ kapni, hogy adott foglalkozási területen milyen felsőoktatási intézmények, illetve karok diplomájával számíthatnak a pályakezdők jobb elhelyezkedési esélyekre, másrészt pedig arra, hogy adott intézményben, illetve karon végzet diplomás pályakezdőnek milyen foglalkozás területeken van a legnagyobb esélye a elhelyezkedésre.
Felsőoktatási intézmények presztízse
Gazdasági és társadalomtudományi karokA gazdasági és társadalomtudományi karok első öt helyén fővárosi intézmények állnak: a Corvinus egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karai és a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara.A potenciális friss diplomás foglalkoztató véleménye az első három helyezést tekintve nem tér el az országos átlagtól. E tekintetben jelentős különbség az ELTE Társadalomtudományi Kara és a BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar esetében tapasztalható. Előbbit a potenciális foglalkoztatók 16 ponttal alul, utóbbit viszont 13 ponttal felülértékelték a friss diplomásokat jelenleg vagy a közeljövőben foglalkoztatni tervező piac szereplők. A BGF esetében a potenciális foglalkoztatók kedvező értékelésében valószínűleg a jelen pozitív tapasztalata nyilvánul meg. A nagyobb multinacionális vállalatok az ELTE Társadalomtudományi Karát 17 ponttal rosszabbnak ítélték meg, mint az országos átlag. Ezzel szemben a Budapesti Gazdaság Főiskola karai rendre jobb értékelést kaptak a nagyobb multinacionális vállalatoktól, mint országos átlagban.
Bontás földrajzi egységek szerint
A földrajzi egységek szerinti bontás árnyalja a fővárosi intézmények vezető szerepét. A Corvinus egyetem Gazdálkodástudomány és Közgazdaságtudományi Kar bár minden térségben vezető szereppel bír, utóbbi pontszámához jelentős mértékben felzárkóznak vidéki intézmények. Kelet-Magyarországon például a Debreceni és Miskolci Egyetem Közgazdaságtudományi Karai látványosan nagyobb presztízsnek örvendenek, mint országosan, Nyugat-Magyarországon pedig a PTE Közgazdaságtudományi Kara és BGF kihelyezett intézményei örvendenek az országos átlagnál jelentősen jobb hírnévnek. Érdekes, hogy a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Kara és az ELTE Társadalomtudományi Kara főváros elhelyezkedése ellenére vidéken, különöse Nyugat-Magyarországon örvend maga presztízsnek.
Műszaki és informatikai képzések A műszaki és informatikai képzések közül az első három helyen a BME karait találjuk. A BME Gépészmérnöki Kar és BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közel azonos mértékben elismert. Őket némileg lemaradva követi a BME Építészmérnöki Kar. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara a fővároson kívül intézmények közül a legelismertebb. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a második és a harmadik, illetve a harmadik és a negyedik hely között jelentős különbségeket tapasztaltak, az elismertségben megállapítható, hogy ezt követően a intézmények között csak kisebb különbségek vannak a presztízsrangsorban.
A BME Gépészmérnöki Kara a potenciális foglalkoztatók körében is a legnagyobb presztízzsel rendelkező felsőoktatás intézmény. A BME Villamosmérnöki és BME Építészmérnök Karok presztízspontszáma jelentősen elmarad az országos átlagtól. Hasonló jelenséget tapasztaltak az ELTE Informatikai Kar esetében is. A kutatók szerint ezen nagy múlt intézmények (ELTE, BME) történetileg kialakul presztízsének továbbélése és a jelen realitás közötti különbség észlelhető. Hozzáteszik, a tágabb értelemben vett közvélemény felülértékeli a szóbanforgó intézményeket, míg a potenciális foglalkoztató értékelését árnyalják a jelen tapasztalatai. Egyébként több "kisebb" intézmény esetében mértek az országos átlagnál kedvezőbb hírnevet.A multinacionális vállalatok véleménye szerint is a BME Gépészmérnöki Kara vezeti a műszaki és informatikai karok presztízsrangsorát. A többi intézmény értékelése szinte minden esetben kisebb vagy nagyobb mértékben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. Mindez azt jelenti, hogy a nagyobb multinacionális vállalatok körében a BME Gépészmérnöki Kar jó híre "nagyobb", mint országosan.
