A világ legjobb és legdrágább egyetemei

Bárhol legyenek is a világ legnagyobb, leghíresebb és legszínvonalasabb egyetemei, az intézmény filozófiája mindenütt ugyanaz. Ez az a hely, ahol az alapítók, az oktatók és a hallgatók ugyanannak a "szent célnak" a végrehajtására szövetkeznek: legjobbnak lenni a legjobbak között.

Azóta, hogy megalakult az első egyetemi szintű intézmény, az itáliai Salerno híres orvosi iskolája, valamint az első valódi egyetem Bolognában, ezek – és az évszázadok során alakult több száz további intézmény – mind a felnövekvő generáció tudásvágyának kielégítését szolgálják, egyúttal a függetlenséget szimbolizáló, történelemformáló autonóm szerveződések. Minden patinás intézménynek megvannak a maga hősei: Nobel-díjasok, politikusok, írók, mártírok, mint például a cseh Jan Palach, film- és regényhősök. A lényeg azonban: egyetemistának lenni ma is a legjobb befektetés, a legjobb munka és a legjobb szórakozás a világon.

A Harvard egyetem

Harvard: a leggazdagabb

Verhetetlen a Harvard, az 1636-ban – a Massachusetts állambeli, Newtowne-ról Cambridge-re átkeresztelt kisvárosban – alapított egyetem évek óta az első helyen áll a világ legjobb felsőoktatási intézményeiről készült rangsorokban. A legrégebbi amerikai egyetem az új-angliai John Harvard telepesről, egy puritán lelkipásztorról kapta a nevét, aki könyvtárát és családjától örökölt vagyonának a felét is az intézményre hagyta. Kezdetben az egyház által működtetett Harvard az angol egyetemek klasszikus akadémiai képzési modelljét követte, ami az akkori uralkodó „ideológiával”, az első telepesek által vallott puritán filozófiával egészült ki. 

A puritanizmussal és az egyházzal azután az 1708-ban az egyetem élére került első világi elnök, John Leverett szakított, majd a provinciális intézményből Charles W. Eliot 1869-től kezdődő és negyven éven át tartó elnökségének idején vált a világra nyitott, felvilágosult, a protestáns elit által preferált egyetemmé, és bővült teológiai, jogi és orvosi fakultással. Eliot elnöksége során nyertek a nők bebocsátást az egyetemre, 1878-ban saját kollégiumot is alapíthattak.

A Harvard nemcsak a legelső egyetem a világon, de egyben a leggazdagabb is, alapítványában a 2007-es adatok szerint 37 milliárd dollárt gyűlt össze. Ami alaposan megkönnyíti a helyzetét, a közel 33 ezer dolláros tandíj mellett 3,2 milliárdos bevétele 2007-ben épphogy fedezte kiadásait. Pedig évente 20 ezren végeznek itt, a neves egyetem közel 350 ezer egykori diákkal büszkélkedhet, köztük hét amerikai elnökkel és negyven Nobel-díjassal.

A Harvard egyetem hivatalos címerén latinul díszeleg a felirat: Veritas (igazság). Az intézmény hivatalos színe 1910-től a karmazsinvörös, ami abból fakadt, hogy egy 1853-as egyetemközi evezősversenyen az intézmény két diákja (egyikük, Eliot lett később a Harvard elnöke) karmazsinvörös sálat viselt.

Oxfordi egyetem

Oxford: az angolszász világ legrégebbi egyeteme

Senki sem tudja pontosan, mikor alakult, mégis az angolszász világ legrégebbi egyetemeként tartják számon Oxfordot. A Londontól 80 kilométerre lévő Temze-parti városban a 11. század végén már folyt tanítás, ám az egyetemi szintű oktatás 1167-től kezdődött, miután az angol diákokat kitiltották a párizsi egyetemről. Az Oxfordi Egyetem teológiai, jogi, orvosi és bölcsészettudományi karral kezdte a működését, és alig egy évszázaddal később mindhárom területen nemzetközi tekintélyre tett szert. Ez annak is köszönhető, hogy neves tanárok – köztük Roger Bacon – a párizsi egyetemet maguk mögött hagyva, Oxfordba költöztek. A 17. század közepén, az angol polgárháború idején az egyetem a rojalista párt fellegvára volt, maga Oliver Cromwell állt az intézmény élén, és megvédte, amikor azt a puritánok a vallásra veszélyes nézetek terjesztése miatt be akarták zárni. Mérföldkőnek számított az egyetem életében az 1878-ban alapított első női kollégium, a Lady Margaret Hall, ám a nők teljes jogú egyetemi tagságot csak 1920-ban kaptak.

Az évszázadok során legalább 25 brit kormányfő, harminc külföldi állam- vagy kormányfő, 47 Nobel-díjas, hat király, húsz canterburyi érsek, ötven olimpiai bajnok, a száz legfontosabb szigetországi cég tíz vezérigazgatója és elnöke koptatta az egyetem padsorait. A brit alsóház 107 majdani képviselője, 140 lord tanult Oxfordban, a jelenlegi munkáspárti kormány húsz tagja, köztük a belügyminiszter, a külügyminiszter, az ellenzéki konzervatívok árnyékkormányának 14 tagja, köztük maga David Cameron pártelnök, a 2010-es választások várható győztese.

Ösztöndíjban Oxford az egyik leggálánsabb a szigetországban, a hároméves képzésre 10 550 fontot, a négyévesre pedig 13 775 fontot vehetnek fel az alacsony jövedelmű családokból kikerült diákok. A tandíj a mostani tanévben a brit, illetve az EU-ból érkező diákoknak 3225 font, a tengerentúliaknak pedig 11 750 font. Az egyetem azonban pénzhiánnyal küszködik, a 2007–2008-as tanévben ugyanis 755 millió fontos bevétele épphogy fedezte 749 millió fontos kiadásait. Bár az egyetemnek van egy jelenleg 3,4 milliárd fonttal rendelkező alapítványa az új projektek finanszírozására, az egyetem kilencszáz éves történetében az első külföldi (új-zélandi származású) rektor, John Hood tavaly a régi diákok körében 1,25 milliárd fontos adományozási kampányt indított.

Nem könnyű bejutni a 20 ezer diák közé (ebből 8100 posztgraduális képzésben vesz részt), aki évente Oxfordban tanulhat; ötszörös a túljelentkezés. De aki egyszer bekerült, szinte biztos, hogy be is fejezi a tanulmányait, a felvett diákok mindössze 1,1 százaléka bukik ki, miközben a brit átlag 7,1 százalékos. Sőt, szinte biztos lehet benne, hogy állást is kap, az egyetemi statisztikák szerint a két éve végzett diákok 91 százaléka már a diplomaszerzést követő hat hónapon belül elhelyezkedett.

 

Hozzászólások(0)

Hozzászólok

* Név
E-mail
		Kérjük írja be a baloldali számot!