Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Zebegény polgármesterének nincs igaza abban, hogy Magyarországon nincs hagyománya a tökfaragásnak és az ijesztgetésnek október végén.
„Zebegény közössége mindig is csendben, méltósággal, hittel élte meg ezeket a napokat. Temetőbe járunk ezekben a napokban, rendbe tesszük a sírokat, gyertyákat gyújtunk és emlékezünk. Nem akarjuk, és nem is szabad átformálnunk a falut idegen minták szerint. Ez a falu őrzi a hagyományait – és ez így is marad" - ezzel indokolta a napokban Zebegény polgármestere, Ferenczy Ernő Edvin, hogy miért nem engedélyezte, hogy a faluban családi tökfaragást tartsanak október 31-én.
A polgármester a faragott töklámpásokat "haláltököknek" nevezte, továbbá a közösségi oldalán arról írt, hogy "a Halloween az angolszász kultúra halálünnepe, amely a halált vidám, játékos és/vagy ijesztő formában jeleníti meg. A halál ijesztő motívumait díszként kezelni, mécsesekkel világító minél rémisztőbb fejeket faragni, miközben Zebegényben az emberek a temetőben, imával és gyertyával emlékeznek – ez nem illik a helyi közösséghez, és mélyen sérti annak érzékenységét.”
Csakhogy - legalábbis ami a haláltököknek nevezett töklámpásokat illeti - a polgármesternek nincs igaza. Ennek ugyanis van hagyománya a magyar kultúrában, méghozzá nem is kevés. Ezen a képen például győrladaméri gyerekek pózolnak az átaluk készített töklámpással 1955-ben
Magyar gyerekek pózolnak töklámpással Győrladaméren 1955-ben
Bajzáth Mária Éva mesepedagógus gyűjtése szerint a magyar hagyományban több helyen is felbukkan a világító tök, tökvigyori vagy töklámpás kifejezés. Ezeket Magyarországon is készítették Halottak Napja és Mindenszentek környékén és ugyanúgy gyertyát helyeztek a belsejükbe, mint az angolszász hagyomány szerint. Ezeket aztán vagy az ablakba vagy az ajtó elé helyezték, vagy kitűzték a kerítések tetejére. De a legények arra is "használták" őket, hogy a lányokat ijesztgessék.
Faragjon-e töklámpást a magyar gyerek? Szabad-e játszani halált?
A magyar hagyományban több helyen előfordul a világító...
,,Amíg a babák elsősorban a leányok kedvelt játékszerei, addig a fiúk nemcsak állatfigurákat, hanem egyéb játékszereket is készítenek. Töklámpához például egy nagyobb töknek levágják a tetejét, a belét kiszedik, s a héjra szemet, orrot, szájat vágnak. Este, amikor sötét van, beletesznek egy égő gyertyát, rúdra szúrják vagy kerítés tetejére teszik, s egymást ijesztgetik vele" - szerepel a Magyar Néprajzban.